Az A-vitamin nemcsak önmagában, hanem előanyagok, úgynevezett provitaminok formájában is előfordul a természetben, ilyen például a karotin. Karotint főképp a növényekben találhatunk, jellemzően az erősen piros, sárga vagy zöld színű zöldségekben és gyümölcsökben, mint például a paprika vagy a paradicsom.
A B-vitaminok fontos szerepet játszanak az immunrendszer energiatermelő anyagcsere-folyamataiban (B1, B2, B3, B5, B6, B12), hozzájárulnak az idegrendszer (B2, B3, B12) és bőrünk (B2, B3) egészségéhez, valamint segítenek a fáradtság ellen (B2, B3, B5, B6, B12).
Magas C-vitamin tartalmú a csipkebogyó piros termése, ezért hasznos, ha megfázás esetén csipkebogyó teát iszunk. A napi minimális C-vitamin-szükséglet 60 mg, de ez csak ahhoz elég, hogy ne alakuljon ki skorbut.
Felfedezése: 1928-ban Szentgyörgyi Albert fedezte fel a vegyületet, amit étkezési paprikából vont
Legjobb D-vitamin forrásaink a halmájolajok, a máj, a tojás, a tej és tejtermékek, margarinok. Fontos megemlíten, hogy a bőrben is képződik, ha azt napfény éri. A légköri szennyeződések elnyelik az ultraibolya sugarakat, így kevesebb D-vitamin tud keletkezni a bőrben (az angolkór közvetett okozója az iparosodás miatti légszennyezés volt). A szervezetbe kerülő nehézfémek (ólom, kadmium) növelik a D-vitamin szükségletét.
Az agyunk számára is jótékony hatású, mert az idegsejteket védő sejtek sok zsírsavat tartalmaznak. Az E-vitamin segíti a megfelelő állapot fenntartását, és csökkenti például az Alzheimer-kór kialakulását. Legfontosabb E-vitamin forrásaink a növényi olajok, tehát a napraforgó-, búzacsíra-, tökmag-, olíva-, kukoricaolaj, a búzacsíra és az egyéb gabonacsírák, a mogyoró, mandula, édes burgonya és a müzli. Az állati eredetű élelmiszerek közül a hús, a máj és a tojás tartalmaz jelentősebb mennyiségű vitamint. Más zsírban oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezetben rövid ideig raktározódik, ezért rendszeres pótlása szükséges.
Ebben a folyamatban több alvadási faktor keletkezéséhez K-vitaminra van szükség. A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik, bár ennek ellenére nem raktározódik hosszú ideig a szervezetben. A K1-vitamint elsősorban a zöld leveles növényekben találhatunk, mint például a zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a spenót, a bimbós kel, a paraj, valamint a tej- és tejtermékek, és a máj.